Anglia

MENÜ

Nagy-Britannia történelme

Nagy-Britannia Európa nyugati felén található, több száz szigetből álló ország. Területe 244140 km2, lakosainak száma kb. 61 millió fő, ezzel Európa egyik legnépesebb országainak egyike. Államformája alkotmányos monarchia, királyság. Ez a szövetség Angliát, Skóciát, Walest és Észak-Írországot tömöríti magában. Fővárosa a Temze két oldalán elhelyezkedő London, ami Európa 3. legnagyobb városa. Pénzügyi, divat és kereskedelmi központ. Számos jelentősebb város található még az országban; Glasgow, Birmingham, Liverpool, Edinburgh, Leeds, Manchester...stb. Hivatalos nyelve az angol, ezenkívül még számos nyelv használatban van, egyrészt a szövetségi államok sajátjai, másrészt a bevándorlóké. Fizetőeszközként a fontot, használják. Ez a valuta jóval erősebb az euronál, ezért is maradtak saját pénznemüknél a többi  eurot  bevezetett országgal szemben. Vallási összetételében kiemelkedik az anglikánok tábora (57%), de még nagy számban képviseltetik magukat a protestánsok (15%) és a katolikusok (13%). Egyre nő a mohamedánok száma (2%) a bevándorlók hatására.

 

A szigetek már a Bronzkorban benépesültek a kelták által. Időszámítás kezdetekor a Római birodalom részét képezte a terület egy része. Az 5. századtól különböző germán népek (yütök, szászok, angolok) telepedtek le itt, de tartós államot nem hoztak létre. Az első igazi államalapítók a Normannok voltak, akik a 7-8. században jelentek meg a szigeteken. 1022-ben a Hastings-i csatában győztesen kikerült I. Hódító Vilmos egyesítette a szász törzseket normann vezetés alatt és létrehozta az első királyságot. A következő jelentősebb esemény a Magna Charta, melyet 1215-ben  Földnélküli János adott ki. Ebben biztosította a nemesség és a városok jogait. 1282-ben II. Edward az országához csatolta Wales-t is. Jelentős eseménynek számít a 100 éves háború, melyet az angolok a franciák ellen vívtak. Ezt követte a Rózsák háborúja, melyet a Lancaster és York dinasztia vívott egymással a hatalom megszerzéséért. Végül a Tudor-ház kezébe került a hatalom, közülük is a legismertebb VIII. Henrik, aki abszolút uralkodóként gyakorolt hatalmat az ország felett. 1492-től, a nagy földrajzi felfedezésektől kezdve a „Ködös Albion” centrummá nőtt. Elkezdődött a gyarmatosítás, és a területszerző háborúk sorozata. Megindult a nagy flottaépítés, valamint Nagy-Britannia gazdasági növekedése. 1588-ban a nagy Spanyol Armada legyőzésével a világ katonai hatalmává is vált. 1642-ben kitört az Angol polgári forradalom, majd 1682-ben az államforma alkotmányos monarchia lett, és ekkor alakult ki a parlament is. 1707-ben kebelezte be Skóciát, majd 1801-ben csatolta  Írországot, és ezzel létrejött Nagy-Britannia. 1837-től 1901-ig tartott a Viktoriánus-kor, mely az ország fénykorának számított. Az 1800-as évek végére lelassult a fejlődés, más országok (USA, Németország, Japán) beérték, és megelőzték mind gazdaságilag, mind katonailag. A két világháborúból ugyan győztesen került ki, de gazdaságilag teljesen megrokkant, gyarmatait folyamatosan elvesztette. 1945-től a Marshall-segélyt hasznosítva és integrációs törekvések (1949-NATO, 1960-EFTA, 1973-EK) kapcsán sikerült lábra állnia. Az Európai Unio elődjébe, az EK-be való bejutása nehézkes volt, két francia vétó után sikerült csak az integráció részévé válni. A '70-es évek sztrájkokkal teltek, ennek oka az ipar folyamatos leépítése és átalakítása. Sokan váltak munkanélkülivé (bányászok, textilipari dolgozók), viszont ekkoriban fedezik fel, növelik a tengeri kőolaj és földgáz kitermelést. 1979-90 Techerizmus korszaka,  Margaret Thatcher („Vaslady”) politikájának köszönhetően Nagy-Britannia ismét a fejlődés útjára lépett. Privatizálta az állami vállalatokat (BP, British Gas, British Steel, British Aerospace, Rolls Royce, Jaguar), átalakíttotta az ország társadalmi és gazdasági struktúráját. 1982-ben Argentínával vívott háborút a Falkland-szigetekért. A '90-es évektől szerkezetváltás volt a jellemző, majd a XXI. századtól a High-tech egyik központjáváválik.

Nagy-Britannia földrajza

Az ország területe igen változatos  felszínformáit tekintve. A két fő sziget valaha Európa szerves részét képezte az utolsó jégkorszakig, mikor is  a kontinensről. Több, mint 1000 sziget tartozik az országhoz, sok öböl tarkítja a partokat, elsősorban ezeknek köszönhető, hogy a partvidék erősen tagoltnak mondható. Magasföldek, hegységek, alföldek teszik színessé a tájat. A jégkorszakok nyomait őrzik a hegységek formái, sokuk (Cumbrian - hegység = „Angol Svájc”, Skót-magasföld = „Skót Svájc”) az Alpokra emlékeztetheti az embert. A Pennine-hegység szeli ketté az Angol-szigetet, ez volt a hajdanán virágzó bányászati központ körzete is (Black Country), mely mára már leépült. Alföldjein növénytermesztés, míg a magasabb területeken az állattenyésztés, legeltetés lesz a jellemző. Az ország szigetekre épülve sokszor előnyt, sokszor hátrányt élvezett a többi kontinensen lévő országhoz képest. Halászat, kereskedelem szempontjából kedvező helyzetben van, ugyanakkor a két Világháború bebizonyította, hogy az országot el lehet zárni a világtól, ki lehet éheztetni.

Éghajlata óceáni, melynek következtében rengeteg a csapadék. Az ország lakói mindig hordanak magukkal esernyőt, mivel az időjárás igen bizonytalan, bármikor előfordulhat egy-egy zápor, zivatar. Európa egyik legcsapadékosabb pontja a Skót-felföld (3000mm). A klímának köszönhetően igen kiegyensúlyozott a hőmérséklet, kicsi a hőingás. Az évi középhőmérséklet 9-10 fok. Nagy szerepe van  az óceánnak az éghajlat formálásában, mely hűtő-fűtő hatást gyakorol a szigetekre, valamint a meleg Észak-Atlanti tengeráramlás is befolyásoló tényezőként hat. Északi területei csapadékosabbak, itt a zöld legelők a jellemzők. Délebbi részek „szárazabbak” itt lesz jellemzőbb a növénytermesztés. Az óceáni klíma hatására a hó inkább csak a magasabb területeken lesz jellemző csapadék. A napsütéses órák száma igen alcsony, főleg az északi részeken (900 óra). Az ország területén igen gyakori a köd, ebből fakad a „Ködös Albion” elnevezés. Az országban csak rövid folyókkal találkozhatunk,  közülük a leghosszabb a Severn és a legismertebb a Temze. Ezek a folyók tölcsértorkolattal rendelkeznek, melyek megkönnyítik a hajózást. Az ország területén sok tó található, legnagyobb a Loch Neagh, és a legismertebb,  „szörnyről” híres Loch Ness.

Az ország igen gazdag volt erdőkben, de az ipar igényeinek kielégítése érdekében, és a hajóépítés miatt alaposan lecsökkent a mértéke (9%). A rókavadászatnak nagy hagyományai vannak Angliában, erre az alkalomra  tenyésztik is őket. Az állatvédőkből ez heves tiltakozást vált ki.

Nagy-Britannia nevezetességei

Nagy-Britannia rengeteg látnivalót kínál. A turisták első számú célpontja London, ami az egyik leglátogatottabb város a világon. A városmagban találjuk a Tower Bridge-et, a híres hídat, mely London egyik szimbólumává vált. A Tower of Londonban találjuk a koronaékszereket. Ez a régi (1078) építmény sok funkciót betöltött már a történelem során, volt fegyverraktár, börtön, erődítmény és palota is. Megcsodálható itt még fegyvergyűjtemény és római falmaradvány is. Londonban találjuk meg a Föld egyik legnagyobb parlamentjét, a Westminster-palotát. Az épületegyüttes részét képezi a híres óratorony, a Big Ben, mely  London másik jelképe.


A Buckingham palota is igen népszerű, aki Londonba látogat biztosan felkeresi. Ez a hatalmas épület ad otthont a brit királyi családnak. A világ egyik leghíresebb múzeuma a British Múzeum. Az egyik legtöbb kiállítási tárggyal büszkélkedhet. Ide mindenképpen érdemes ellátogatni, hisz a belépés ingyenes, ugyanakkor, ha valaki körbe szeretné járni a múzeumot, annak 1 napot szánnia kell erre, mivel hatalmas épületről van szó. Londonban találjuk a Föld egyik legnagyobb óriáskerekét is, a London Eye-t. 135 méter  magasságával lenyűgöző látványt nyújt a városra. Ezeken kívül még számos látnivalót kínál ez a hatalmas város az idelátógatóknak.

 

Sok brit keresi fel nyaranta az Angol-riviérát, mely az Angol-sziget déli partján találhatunk. Másik fő célpont a Skóciában található Loch Ness, sokan jönnek ide abban reménykedve, hogy látni vélik a tóban élő szörnyet. Skóciában nagyon szép kastélyokat láthatunk, melyek a lovagkorról tudnak nekünk képet adni. Rengeteg szép tájat találunk az ország területén, melyeket érdemes felkeresni.

 

Nagy-Britannia gasztronómiája

Az angolok étkezési szokásaira, leginkább a fiatalabb korosztályra egyre jellemzőbb a gyorséttermi és a már előre elkészített ételek fogyasztása. A legkedveltebb ilyesféle étel a fish and chips. Hasonlóan az USA-hoz itt is rengeteg túlsúlyos emberrel találkozhatunk ezek következményeképpen. Az angol konyha leginkább bárányt és marhát dolgoz fel. Sütésnél az “angolosan” átsült húsok a jellemzőek, mely nem éppen megszokottak a  számunkra. Ilyen például a beef steak, ami egy vastag marhahús szelet, ami igen gyakori vasárnapi ebéd Nagy-Britanniában. A húsételekhez leginkább burgonyát fogyasztanak. Igen sok halétellel találkozhatunk az éttermek étlapjain. Sokban gazdagodott az angol konyha az utóbbi évtizedekben a bevándorlóknak köszönhetően. Rengeteg új íz és étel jelent meg, valamint megnőtt a rizsfogyasztás mértéke is.

Nagyon fontos megemlíteni a briteknél az italfogyasztást. A klasszikus délutáni teázás egyre inkább megy ki a divatból, és inkább csak az elitebb réteg folytatja ezt a hagyományt. A britek igen jelentős sörfogyasztók, a leghíresebb söröket Észak-Írországban állítják elő. Ezek leginkább barna sörök, amik igen ízletesek. Skóciában elsősorban Glasgowban állítanak elő sört. A harmadik fontos ital a whisky. Invernessben és Glasgowban készítik a legjobb italokat, melyek az Ír whiskykkel vetélkednek.


 
 

 
 
 
 
 
 
 

Asztali nézet